Nicolaus
Kedves sodales. Szeretném megköszönni tisztelt vendéglátónknak eme pompás vacsorát. El kell ismerjem, nem ettem ily jót egész utam alatt. Ám úgy illik, hogy most midőn a test szükségleteiről gondoskodtunk, immár a léleknek is táplálékot nyújtsunk.

Antonius
Úgy szóltál ahogy illik, és készséggel eleget is teszünk kérésednek, hisz mi is épp oly kedvel beszélgetünk azon dolgokról, mik bölcs férfiakhoz és mágusokhoz illenek, mint tenmagad. Mivel te vagy a vendég nálunk, ezért téged illet a jog, hogy meghatározd miről essék szó ma este.

Nicolaus
Vigyázz Antonius, mert szavadon foglak! Mi másról is illenék beszélni ily társaságban mint a mágiáról, és úgy hallottam, hogy neked birtokodban vannak oly szavak, miket még Bonisagus mondott ki, mielőtt elhagyott volna bennünket.

Antonius
Való igaz, hogy elmémben őrzök egy beszélgetést mi Bonisagus és mesterem Euodius közt zajlott. Még tanonc koromban halottam mesteremtől, és annyira elnyerte tetszésemet, hogy többször is elismételtettem, egészen míg teljesen elmémbe nem vésődött. Ám azóta igen hosszú idő telt el, és nem vagyok biztos, hogy vajon fel tudnám-e idézni a beszélgetés egészét.

Nicolaus
Márpedig meg kell próbálkoznod vele, mert nem szeretném elszalasztani ezt a pompás lehetőséget, hogy meghallgassam azt.

Antonius
Én azonban úgy vélem, túl hosszú lenne ez ma estére. Ezen kívül a beszélgetés nem is valami különös témáról folyt, hanem mágiánk alapjait tárta Bonisagus az akkor még fiatal mesterem elé. Ezért azt javaslom találjunk inkább valami rövidebb és könnyedebb témát szellemünk éhségének csillapítására.

Nicolaus
Márpedig én nem tágítok. Itt mindenki tanusíthaja, hogy nekem adtad a választás lehetőségét, és én élni is fogok ezzel a jogommal. Ne akadékoskodj, hanem vágj bele azonnal.

Antonius
Ám legyen, ha ennyire hajthatatlannak bizonyulsz. Úgy tűnik könnyelmű ígéretem csapdájába estem. Halljátok hát.

Tanítvány
Bonisagus mester! Jer közénk! Kellemes eltölteni a napnak tüzes óráit ebben a hűs lugasban itt a nagy platánok alatt. Annál is inkább szívesen látnánk, mert épp a te mágiaelméletedről folyt közöttünk a szó.

Bonisagus
Ily kedves invitálásnak nem is lehetne ellenállni. Ilyen korban már a test is megköveteli a gyakori pihenőket, így szívesen foglalok helyet körötökben ez asztalnál.

Tanítvány
Igyál egy kis hűs bort. Az majd felfrissíti megfáradt tagjaidat. De ha már ily könnyen sikerült a kalickánkba csalnunk, szeretnénk bölcs beszédre is rávenni téged. Íme körünkben van Euodius aki messzi vidékről jött, hogy tőled tanulhasson. Már régóta ígérgeted neki, hogy tanítást adsz számára mágiánk természetéről, de eleddig kénytelen volt beérni a mi csekély tudásunkkal.

Bonisagus
Ha már így megfogtátok mesteretek evvel a hűs kalickával, akkor igyekeznem kell, hogy jó pacsirtátok legyek. Kedves Euodius. Téged se szeretnélek tovább hitegetni. Gyere, ülj ide mellém, és kérdezd mire elméd kíváncsi.

Euodius
Köszönöm mester. Nem is reméltem, hogy ilyen váratlan szerencse ér a mai nap. De azt hiszem rögtön csalódást kell okozzak, mert oly járatlan vagyok még a mágiának ebben a magasabb rendű tudományában, hogy nem is tudom mit kérdezzek.

Bonisagus
Sose szégyelld, ha a mágia egy más útját jártad idáig. Hasznosnak fognak bizonyulni az eddigi tanulmányaid is, mert a tudomány amiről itt szó van, egy nagy tengerben egyesíti mindazon kis patakokat és folyókat, mik eddig egymástól mit se tudva törekedtek előre. Ez a tenger aztán átfogja az egész földet mi teremtetett nékünk, és bárki akinek adatott, bárhová elhajózhat rajta, ahová csak kívánja.

Euodius
Én eddig csupán egy kicsiny forrás vizénél tudtam szomjúságom oltani, közelébe se jutva ennek a csodálatos tengernek. Ezért úgy látom, mindenképpen az lenne a legjobb, ha az elejétől kezdenéd magyarázni a tudományt, mintha csak egy növendék lennék, aki a minap lépte át iskolád kapuját.

Bonisagus
Legyen ahogy akarod. Már sokszor adtam elő eme dolgokat másoknak teelőtted, de mindig érdemes újra előadni azokat, mert e borhoz hasonlóan a gondolatokra is sokszor kell vizsgálódó pillantást vetni az idő során, míg azok végül valódi nemes gondolatokká érnének elménk pincéjében. Ám mielőtt a mágia művészetéről kezdenék beszélni, a világban fennálló törvényszerűségekre kell fényt derítenünk, hisz ezek szolgálnak alapjául a varázslásnak is. Nos kedves Euodiusom mit tudsz nekünk mondani eme törvényszerűségekről?

Euodius
Sokfelé utaztam a világban, és mindenütt próbáltam bölcs férfiúk társaságát keresni, de oly sok különböző dolgot halottam erről, hogy nem is tudom mit is gondoljak. Néha úgy érzem magam, mint a vándor aki vezető híján eltévedt a hatalmas rengetegben, és most nem találja a kivezető utat. Így nem igen merek mit mondani, hanem inkább arra kérnélek, hogy ismertess meg az igazsággal ezekkel a dolgokkal kapcsolatban is.

Bonisagus
Bizony tékozló fiú módjára mindannyian elhagytuk azt kitől származunk, és megfeledkeztünk róla. Csak a legbölcsebbek képesek arra, hogy fellebbentsék az igazság fátylát, és így mindenütt számos ostobaság fészkelte be magát az emberek fejébe. Hallgasd hát szavam, hátha sikerül eloszlatnom kissé azt a homályt mi elméd elől elrejti a fényes Napot. Mivel azonban mágiáról kell beszélnem elsődlegesen, csak röviden beszélem el azt, amit tudnod kell e dolgokról.
Legjobb lesz ha az elején kezdjük. Azt bizonyára hallottad, hogy a létezők minden neme, a magas égtől egészen a föld gyomráig szükségképp Egytől nyeri létét. Ez az Egy az oka mindennek ami csak létezik, bárhol is legyen a világon. Semmi sem előzi meg, és minden tőle ered. Ha Őt is a létezők nemeibe sorolnánk, akkor számot kéne adni az Ő létéről is, ezért nem is nevezhető igazán létezőnek, hanem felette áll a létnek. Felette áll annak is, amit szellemünkkel megragadhatunk, ezért semmilyen név nem illik rá igazán. Nincs benne semmi oszthatóság, semmi végesség, semmi változás. Olyan Ő mint a Nap ami beragyog fényével mindeneket. Az Egy mindent feloldó feloldhatatlan.

Euodius
Valóban hallottam bizonyos dolgokat erről, ám nem eleddig nem sikerült oly tanítót találnom, ki világosan el tudta volna mondani, mit tudni kell róla. De kérlek folytasd, mert igazán csodálatos dolgokról beszélsz.

Bonisagus
Valóban csodálatos és szép amikről beszélünk, ugyanis az Egy után szólnunk kell még a Szellemről is, mert ez ami tudásunknak alapja. A Szellem az Egy túlcsordulása, kiáradása, ám ezt nem úgy kell érteni, mintha az Egy kisebbedne vagy megváltozna közben, hanem úgy, hogy az Egy változatlan marad. A Szellem a legfőbb létező, az igazán létező, minden más csak ő utána következik. A Szellemben vannak azok az örök és változatlan ideák, mint például maga a Szép, vagy maga a Jó, amik megszabják az anyagi világ formáit. Innen ered mindaz a rend amit megcsodálhatunk ebben a világban. Ezért, ha komolyan akarod művelni a mágiát, és nem csak amolyan városi mesteremberek módjára, akiknek nincs fogalmuk mit miért tesznek, folyton a Szellem felé kell fordulnod, és őt kell szemlélned szakadatlan. Mert e változó időbeli világ csak látszat tudással ajándékozhat meg, a valódi tudás csak a Szellemben lehetséges.

Euodius
Bizonyára ennek is köszönhető az a sok tévelygés ami végig kísérte eddigi életemet.

Bonisagus
Bizony a mintára kell tekintened, hogy tudj, mert máskülönben csak zavarodottságba juthatsz. De az Egy és a Szellem után szót kell még ejteni a Lélekről is. Ő a Szellem gondolata, kiáradása, és a világ mozgatója és irányítója. A Lélek ad életet az égnek, teljesen kitölti azt, és örök mozgásban tartja az égi szférákat. A csillagok e Hold alatti világ változásainak okai, mozgásuk tartja mozgásban az idelent lévőket. A Lélek látja a Szellemet, és közvetíti azt a harmóniát, mi a Szellemben tündököl teljes tisztaságában. A Lélek nem osztható részekre, hanem az egész együtt az egyetemes Lélek, amely mindent kitölt. A mi lelkünk is hasonlatos hozzá, csak mi hajlamosak vagyunk elszakadni a szellemünktől, és a megfeledkezve róla, a test csábításának engedve, hitvány életet élni. Ám ha tisztán éljük életünket, akkor a mi halhatatlan lelkünk is felemelkedhet oda ahol eme hatalmasabb Lélek lakozik.

Euodius
Igazán nagyszerű amit mondasz.

Bonisagus
Szólnunk kell még az anyagi világról is. Ám ez nem hasonló az eddigiekhez, mert itt az Egy fényét már elhomályosítja az anyag. Azok a minták mik a Szellemben teljes fényükben ragyognak, itt már csak halovány árnyképpé enyésznek. Az itt látható dolgok nem is nevezhetők igazán létezőknek, mert hol vannak, hol nincsenek, néha ilyenek, néha meg másmilyenek, ellentétben a Szellemben lévőkkel, amik mindig csak vannak, és sose voltak vagy lesznek. De az itteniek nem is teljesen nem létezők, mint a sötét anyag, amit már nem ér semmi fény. A bölcs megszabadul az anyag kötöttségeitől amennyire csak lehet, és szellemi tudományoknak szenteli magát, hogy egyszer majd lelke megszabaduljon e kényszerű rabságtól.

Euodius
Vajon a mágusok is ezek közé a bölcsek közé tartoznak?

Bonisagus
Úgy van ahogy mondod. Az igazi mágusok csak a Szellem felé törekednek, és az ott látott mintákból merítik tudományukat. Mikor pedig elérkezik az ő órájuk, a lelkük megszabadul a test börtönéből, és immár szabadon és boldogan megtér a Szellemhez, hogy ismét részesülhessen ama tiszta fényben.

Euodius
Említettél valamilyen sötét anyagot, amihez már nem ér el az az égi fény, ami az értelem számára világítja be a dolgokat. Tudnál mondani valamit erről is, mert nem egészen értem ez hogy is van.

Bonisagus
Nehezet kérsz, de megpróbálom. Az anyag az Egyből áradó fény hiánya. Mivel nem részesül semmilyen formából, teljességgel felfoghatatlan, meghatározatlan és megnevezhetetlen. Az anyag az a sötétség ami elhomályosítja a fényt az itteni világban. Az anyag az ami a változásnak, a pusztulásnak, a rossznak az oka. Az anyag ami megtéveszti és a testhez köti a lelket.

Euodius
Valóban nehezen lehet beszélni arról, ami teljesen felfoghatatlan az elme számára. Azt hiszem, most már kezdek tisztán látni e filozófiai kérdésekben, bár még sok minden nem világos. Azonban ha nem nagy kérés, szeretnék hallani valamit a mágiáról is, mert bár szívesen beszélgetnék még a filozófiáról is, már igen csak érdekel az is, amit a mágiáról szándékozol mondani.

Bonisagus
Sose siesd el a tanulást, mert ha nem tudod meg azt ami előbbre való, akkor azt se fogod érteni ami utána jön. Ám ma csupán körbe akarlak vezetni a mágia kertjében, és így nem is szándékoztam többet mondani filozófiai kérdésekről. Hald hát amit hallani szeretnél. Mint mondottam, a mágusnak a Szellem felé kell fordítania figyelmét, hogy a varázsláshoz szükséges valódi tudás birtokába jusson. Mivel a Szellem a Lelken keresztül fejti ki hatását, ami az égitestekben jelenik meg a számunkra, ezért fontos, hogy megismerd a bolygók és állócsillagok hatását a földi dolgokra. Ám e tudás önmagában még nem teszi lehetővé azt, hogy az anyagi világra hassunk. Ehhez szükség van még egy rejtett Erőre (Vis) is, ami a változásokat lehetővé teszi. Ez az Erő alig valamiben különbözik az tiszta anyagtól, de azzal ellentétben már elérnek hozzá ama fénysugarak közül a leghosszabbak és legerősebbek, példának okáért már részesül a létben. Az Erő mindenhol megtalálható, és meghatározatlansága folytán könnyen alakítható, ezért lehetőséggel szolgál varázslatainkhoz. Ám épp e meghatározatlan, mérték nélküli természete miatt az Erő sose viselkedik ugyanúgy, és ezért a mágusnak mindig készen kell állnia, hogy ezt a rakoncátlan szolgát megfelelő eszközökkel munkára tudja fogni.

Euodius
Ezek szerint a mágusnak mind a Szellem, mind az anyag felé oda kell fordulnia?

Bonisagus
A mágusnak a Szellemmel és az anyaggal is kapcsolatba kell lépnie. De nagy különbség van a két kapcsolat között. A Szellem felé alázatosan, mintegy tanácsot kérve kell odafordulni, az Erőt viszont szolgálatunkba kell hajtani, erős kézzel irányítani, és nem szabad hagynunk, hogy zabolátlan természete magával ragadja elménket. Erre nagyon kell figyelj majd későbbi tanulmányaidnál is.

Euodius
Igyekezni fogok.

Bonisagus
Az Erő feletti uralom nem minden embernek adatott meg. Csak azok képesek szolgálatra kényszeríteni, akik rendelkeznek az Adománnyal, ami ezt lehetővé teszi. Az Erő olyannyira nehezen irányítható, hogy mindenkinek magának kell rájönnie ennek titkára. Ezt neked is magadnak kell megtenned, én csak útmutatókkal tudlak segíteni. Így minden mágus kicsit másképp varázsol, ezért mindenkitől tanulhatsz, de senkit nem követhetsz.
Ám az Erő is engedelmeskedik néhány törvényszerűségnek, ami segítheti a varázslást. Ilyen például az, hogy fenntartja a kapcsolatot olyan dolgok közt amik korábban összetartoztak, és így képesek vagyunk olyan dolgokra is hatni, amiket nem érzékelünk.
Amiről eddig szóltam az a tiszta Erő, vagy ahogy mások hívják folyékony Erő, ami mindenhol megtalálható e világban. De vannak itt olyan dolgok is, amik jóval nagyobb mennyiségű Erőt tartalmaznak mint a környezetük. Az ezekben elraktározott Erőt, nyers Erőnek hívjuk. Ezt az elraktározott Erőt felhasználhatjuk varázslatainknál, segítségével könnyebben lehet varázsolni, erősebb hatásokat lehet létrehozni, és sok minden másra is jó. Több különböző fajtája van a nyers Erőnek, és mindegyik fajtát csak bizonyos típusú varázslatokhoz lehet használni.
Végül szólni kell még arról a rejtett erőről, mi néhány közönséges dologban található, de csak igen nehezen hasznosítható a számunkra. Ez az erő csak egy-egy varázslathoz nyújthat segítséget, de más esetben használhatatlan. Vannak olyan varázstudók, kik mivel nem bírnak az Adománnyal, ezeket a rejtett erőket próbálják felhasználni. Egyesek igen nagy jártasságra tettek szert e téren, de neked nem szabad elfelejtened, hogy kontárok ők csupán az igazi mágusokhoz képest.

Euodius
Bizony több ilyen kontárral találkoztam utam során, és a velük való beszélgetés meggyőzött róla, hogy nem bírnak az igaz Művészettel. De találkoztam egy olyan férfival is, aki mintha nagy tudásnak lett volna birtokába, de beszéde annyira furcsa volt, hogy nem sikerült tanulnom tőle semmit.

Bonisagus
A mágiával való foglalatosság bizony nem veszélytelen. Mivel az Erő az anyaghoz áll közel, ezért a testünket kell felhasználni a megzabolázására. Ez azonban még a leghatalmasabb mágusoknak se sikerül mindig. Ha a test a hosszú élet során már túlzottan telítődött Erővel, az irányítás könnyen kicsúszhat a kezünkből, és ekkor az Erő egy időre teljesen átjárja a testet. Ám ezt néha a javunkra is fel lehet használni, mert ekkor a lélek egy időre megszabadul a test börtönéből, és olyan tudásra tehet szert, amikre a testtel összekötve nem lenne módja. Máskor azonban az Erő féktelen tánca magával ragadja a lelket, és ilyenkor csak sérülten kerülhet ki öleléséből. Végül van, hogy a testet teljesen magával ragadja az elszabadult Erő, és ilyenkor a mágus lelke végre ismét felemelkedhet a Szellemhez abba a tisztább világba.

Euodius
Igazán csodálatos vég az ilyen. Mágushoz méltó.

Bonisagus
Bizony így van. De eleget beszéltünk már az Erőről, térjünk vissza a varázslásra. A mágus tehát a varázslás közben a Szellem felé tekint, az Ottani harmóniát veszi példaként, és az Adomány segítségével az Erőt felhasználva hoz létre változást ebben a világban. A varázslást bizonyos mozdulatok elvégzése és szavak kimondása könnyebbé teheti, ám ezek nem feltétlenül szükségesek, mert a varázslás kizárólag a lélek által történik. Mint ahogy ama nagyobb Lélek igazgatja ezt a világot, az Adománnyal bíró mágus lelke is kicsinyke részt kap ebből a hatalomból, és így képes hatni az anyagi dolgokra. Tehát az elme erejével történik a varázslás, amit a kimondott szavak és elvégzett mozdulatok csak segítenek. Ezért hallatlanul fontos az, hogy varázslás közben egy pillanatig se kételkedj szándékod sikerében, mert akkor saját magadat fogod elbuktatni.
Elmondok egy hasonlatot is, hogy jobban értsd a mágia használatának lényegét. A varázslás olyan mint amikor valaki egy képet készít. A festő a festés során a valódi dolgokra tekint, az a minta, amit követnie kell, és annak megfelelően készíti a képet. Ugyanígy kell a mágusnak az igazán létezőkre, a Szellemben lévő ideákra tekintenie, miközben varázsol. Az ecset szükséges a festéshez, ugyanúgy ahogy az Adománnyal bíró elme szükséges a varázsláshoz. A festék az amivel a festő a képet alakítja, ugyanúgy ahogy az Erő az amit a varázsló felhasznál a varázsláshoz. Végül a fal amire fest az anyagi világot jelképezi, amit a mágus varázslataival megváltoztathat.

Euodius
Igazán jól el tudom képzelni így a dolgot. Azt hiszem ezek után el tudom majd kerülni azokat a buktatókat, mik eddig folyton a sikertelenségbe juttattak.

Bonisagus
Kívánom ezt neked, de hallgasd tovább. A Szellemben lakozó ideák közül tíz és még öt az amire nagy figyelmet kell fordítania a mágusnak ha varázsol. Ezek közül tíz a világ dolgait rendszerezi, öt pedig a dolgok mozgását írja le.

Euodius
Megvallom, erről még semmit sem hallottam utazásaim során.

Bonisagus
Nem véletlen, hogy nem hallottál, mert ez jelenti mágiám igazi újdonságát. Ezek mikről most szólni fogok már ősidők óta ismertek szerte a világban, de eleddig senki se gyűjtötte egybe a szétszórtan kallódó tudásokat, hogy egyesítve azokat egy sokkal nagyszerűbb mágiaelméletet alkosson. Az én kutatásaim sok évi munka után végre sikerre vezettek, így most eléd tárhatom e rendszert, mi magába foglal minden eddigi tudást.
Mint korábban, most is a világot kell először megvizsgálnunk ahhoz, hogy aztán a mágiáról beszélhessünk. Mint mondottam, a tíz ideának megfelelően tíz kategóriába sorolhatóak a világban létezők. Ezek közül négy annak a négy elemnek a kategóriája, amiből az anyagi világ épül fel. Ezek, mint gondolom tudod, a tűz, a levegő, a víz és a föld. Minden ami csak van ebben a Hold alatti világban ennek a négy elemnek különböző arányú keverékeiből áll. Minden dologban azonban van egy elem, ami nagyobb arányban van jelen, mint a többi három. Ez határozza meg, hogy melyik dolog mely kategóriába tartozik. Így vannak tűz, levegő, víz és föld alá sorolható dolgok.
Ám az élőlények már nem ezekhez tartoznak, mert az ő esetükben a test egy lélekkel egyesül. A lélek határozza meg a test formáját, így a test már nem a fenti négy elem kategóriáiba tartozik. A léleknek oly nagy hatása van az anyagra, hogy még az élőlény pusztulása után se változik a besorolása. Az élőlényeknek három fajtája van, mégpedig a növények, az állatok és az emberek. A növényi lélek csak növekedő és szaporodó képességekkel rendelkezik. Az állati lélek ezen felül még érzékelő, törekvő és helyváltoztató képességeknek is birtokában van. Végül egyedül az emberi lélek képes gondolkodni is. Ennek megfelelően a különböző élőlényeket a növény, az állat és ember kategóriáiba lehet sorolni. Ám az emberben a gondolkodó képesség sokkal magasabb rendű mint a többi. Ezért úgy illik, hogy ennek a képességnek külön ideája legyen, és így az emberek teste és elméje külön kategóriába tartozik.
Szólnunk kell még az érzékletről is, mert az nem az érzékszervhez tartozik, de nem is az érzékelt dologhoz tartozik, hanem a kettő között létrejövő új dolog. Például a látásnál, a dologból jövő fény, és a szemből jövő látósugár találkozásánál keletkező kép jut végül az elménkbe. Így a dolgok egy újabb fajtájára bukkantunk, ami külön kategóriába kell tartozzon.
Végül már csak egy kategória maradt hátra, mégpedig a számunkra legfontosabb létezőé az Erőé. Az Erőről azonban már korábban beszéltem, így most nem is térnék ki rá.

Euodius
Tehát van a négy elem, a növények, az állatok, az emberek, az emberi elme, az érzékletek és az Erő kategóriája. Ez így valóban tíz, de mintha tizenöt fontos ideát említettél volna.

Bonisagus
Nem feledkeztem el róla kedves Euodius. A maradék öt az, amikből a mozgás különböző fajtái részesednek. Elsőnek a keletkezésről kell szólnunk. Ekkor egy korábban nem létező válik létezővé. Mivel a lét forrása az Egy, ami a Szellem és a Lélek közvetítésével hat erre a világra, ezért a keletkezésnek tágabb értelemben azt nevezzük, amikor valami közelebb kerül ama fényforráshoz, mi bevilágít mindeneket. Ezért ide kell soroljuk azt is, ha valami egy rosszabb állapotból jobb állapotba kerül. Jobb állapoton most az értem, ami jobban megfelel annak a harmóniának ami Ott fennáll, és nem azt, amit az ostoba emberek tartanak jónak.

Euodius
Ez valóban így helyes.

Bonisagus
A keletkezés után a pusztulásról is kell szóljak, mert ez az előbbi fordítottja. Mivel a keletkezés az, ami közelebb viszi a dolgot a Jóhoz, ezért a pusztulás szükségképp az Onnan való eltávolodást jelenti. A pusztuló dolog egyre kevésbé részesedik ama égi fényből mi rendet ad a világnak, és így egyre kevésbé létezik. A végső pusztulás a dolog teljes megszűnését jelenti.

Euodius
És még milyen mozgások vannak ezen kívül?

Bonisagus
Ej de türelmetlen vagy kedves Euodius. Igazán tekintettel lehetnél koromra. De hogy ne húzzam tovább, van még két olyan mozgás, ami se nem a fény, se nem a sötétség irányába nem módosítja a dolgot. Az egyik a hely és helyzet tekintetében változtatja a dolgokat, a másik pedig a minőségek és a nagyság tekintetében. Más változások is még ezekhez sorolhatók, de ezekről majd akkor szólok, mikor részletesen beszélek róluk. Végül az utolsó fajtája a változásnak a megismerés, hisz ezt is mozgásnak kell tartanunk bizonyos értelemben.

Euodius
Így tehát a változás lehet keletkezés vagy pusztulás, a hely és minőség változása és a megismerés. Ezekkel és a korábbi tízzel, íme megvan a tizenöt idea amiről beszéltél.

Bonisagus
Nem véletlenül neveztem ezeket a legfontosabb ideáknak amikre egy mágusnak tekintettel kell lennie. A varázslás során ugyanis a világot változtatjuk meg, így tisztában kell lennünk azzal a tíz kategóriával ami elrendezi a létezőket. Minden létezőre másképp lehet hatni, de az egymáshoz hasonlókra, vagyis azokra amik ugyanabba a kategóriába tartóznak, hasonló módszerekkel. Ezért ehhez a tíz kategóriához tíz Művészet tartozik, amiknek az adott kategóriába tartozókra való varázslás a tárgyuk. Azonban magára a változás módjára is figyelnünk kell, aminek mint megállapítottuk öt fajtája van. Ezekhez újabb öt Művészet tartozik, amiknek az adott változás a tárgyuk. Így tehát minden varázslathoz két Művészet ismerete szükségeltetik, mégpedig egy amelyik a varázslat hatásaként létrejövő változásról szól, és egy amelyik a dologról szól ami a varázslat célpontja.

Euodius
Értem mester.

Bonisagus
A varázslást, vagy bármely más cselekvést le lehet írni egy rövid mondattal. Példának okáért lehet azt mondani, hogy "A kőműves felépíti a házat." vagy "Flambeau tüzet teremt". Ezekben a mondatokban három fontos rész van. Az egyik azt mondja el, hogy ki az aki a cselekvést végzi, a másik azt, hogy mi az a cselekvés, a harmadik pedig, hogy mire hat a cselekvés. A varázslásnál is három dolog van, amit számba kell venni, mégpedig az, hogy ki az aki varázsol, mire varázsol és mi a varázslat hatása. Mint említettem a mágusok mindegyike másképp varázsol egy kicsit. Ezzel a nehézséggel mindenkinek magának kell megbirkóznia, így a varázsló személye nem képezheti Művészet tárgyát. A varázslat tárgya és hatása viszont az előbb említett tíz és öt Művészetnek a tárgya.

Euodius
Tehát az igaz beszéd rendje hasonló a varázslás rendjéhez.

Bonisagus
Igen, így van. Ezzel azonban én be is fejezném mára, mert igen kiszáradt a szám a sok beszédben, legyen az bármennyire igaz vagy hamis. Helyesebb volna ha valaki más venné át a szót ősz meseteretektől. De ne félj kedves Euodius, mert holnap ismét felkereslek itt, és akkor jobban bevezetlek abba a tudományba, miről most csak nagy vonalakban szóltam.

Ezzel befejeződik az első könyv.